Föld és vér háza (Crescent City 1.)

Olvasási idő: kb. 5 perc


Sziasztok!

Jó néhány hónap eltelt, mióta utoljára írtam, elég sok minden jött közbe mostanában; családi és munkahelyi, egyéb okok. Ezen kívül az elmúlt időszakban olvasott könyveim nagyrésze újraolvasás volt, ezekről egyelőre nem fogok írni, nem azért, mert nem tetszettek, csak nem igazán marad energiám rájuk. 

Ezúttal a legfrissebb olvasásélményem a bejegyzés főszereplője, méghozzá egy általam ritkán olvasott műfajú könyv, egy fantasy. Sarah J. Maas neve nem volt teljesen ismeretlen számomra, a Molyon és Instagrammon is sokszor találkoztam a nevével, mint az egyik legnépszerűbb kortárs fantasy-írőnőjével, de azon túl nem igazán tudtam róla semmit, legfeljebb azzal voltam még tisztában, hogy ő írta a Tüskék és rózsák udvara illetve az Üvegtrón sorozatokat. 

A könyvről röviden:

Föld és vér háza tavalyi megjelenés, az angol és a magyar kiadás is, a Crescent City sorozat első kötete. Ez a 912 oldalas monstrum itthon a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg, szemet gyönyörködtető borítóval. A történet egy izgalmasan felépített, összetett világban játszódik, mely egyaránt merítkezik az északi és egyéb kultúrák mitológiai elemeiből és a modern vallások filozófiájából, de akad benne bibliai, ókeresztény utalás is, miközben teljesen átszövi a modernkor összes vívmánya, annak korszerű technológiai újításai. A helyszín Crescent City, egy ősi város a Midgardon, ami az északi mitológiában a Földet jelenti. Az egyéb világok lényei és az emberek közti korábbi háborúk miatt a Midgardon, és így a városban is, különféle élőlények laknak, akadnak tündérek, sellők, angyalok, alakváltók, faunok és persze emberek is. A főhős egy huszonéves, félig tündér, félig ember lány, Bryce Quinlan, és a jóképű, de veszedelmes, egy évekkel azelőtti lázadás miatt bukott angyal, Hunt Athalar. Ők ketten kezdenek nyomozni a városban történő rejtélyes gyilkosságok ügyében, amelyben kénytelenek versenyt futni az idővel, és mindeközben nem csak ellenségeikkel, hanem saját démonaikkal, gyászukkal és persze érzelmeikkel is meg kell küzdeniük. 

A könyv fülszövege a kiadó oldalán és a Molyos adatlapján olvasható.

Hogy találtam rá:

Képeken persze már a megjelenésekor szembe jött velem a Bookstagram oldalakon, de igazából eszembe sem jutott, hogy én ezt valaha olvasni is fogom. Aztán nőnap alkalmából a férjem szeretett volna meglepni egy általam választott könyvvel, és amíg én lelkesen válogattam, valamiért ő lecövekelt ez a könyv előtt, és mindenképpen rá akart beszélni, hogy vegyük meg. Akkor tiltakoztam, mondván, teljesen kívül esik a komfortzónámon, hiszen fantasy, ráadásul erotikus címkés, ami nálam rögtön kizáró tényező szokott lenni. Aznap végül ott is hagytuk a Libriben, de valamiért nem hagyott nyugodni, és itthon gyorsan ránéztem a Molyos véleményekre, leírásokra, és hirtelen megszólított a könyv, valahogy vonzott magához a történet. Így kötöttünk ki másnap a legközelebbi Alexandra könyvesboltban, ahol a nőnap alkalmából még egy csodás, tulipános könyvjelzőt is kaptunk hozzá, ami az új kedvencem. A férjem amúgy filmben várja, de azért szerette volna, ha minél hamarabb sorra kerítem, és elmesélem neki is a sztorit. 

Milyen érzéseket váltott ki belőlem:

Először is, teljesen meglepődtem, hiszen a könyv a műfaja és a terjedelme ellenére is, végig lekötötte a figyelmemet, alig tudtam letenni, és szinte minden szempontból kellemes csalódás volt. Pozitívumként éltem meg azt is, hogy az erotikus tartalom minimális volt benne, és az sem volt erőltetett vagy ízléstelen. A nyomozás, a kaland és a romantika is tökéletes arányban szerepelt benne, egy pillanatig sem unatkoztam, és már most alig várom a következő részt. 

Másrészt azért némi csalódás is ért, talán ez a mostani, kortárs divat bűne, de egyszerűen nem tudom megérteni, miért kell egy amúgy remek könyvet teletűzdelni trágár szavakkal. Félreértés ne essék, semmi bajom azzal, hogy néha-néha kicsúszik az ember száján egy-két csúnya kifejezés, így az, ha néhány párbeszédbe bekerül vagy időnként megjelenik a szereplő gondolatai között, az nem zavar, de amikor egy-egy oldalon három-négyszer, akár többször is felbukkan, arra nagyon tudok haragudni. Értem én, hogy sokan használják kötőszóként már ezeket, azt is értem, hogy dühös volt a főhős, és egy-egy ilyen kifejezéssel jól lehet nyomatékosítani, de azért ez mégiscsak irodalom, nem? 

Ettől függetlenül azonban rajongó lettem, és már most érzem, hogy kell nekem a szerző többi műve is, mert megint úgy érzek, mint a legtöbb jó könyv befejezése után, hogy egyszerűen nem tudom mihez kezdjek magammal, mit olvassak, ami egy kicsit is enyhít a hiányérzetemen. 

Mit tanultam a könyvből:

"– Ez a lényeg, Bryce! Az életé. Hogy úgy élj, úgy szeress, hogy közben tudod, holnap az egész eltűnhet. Ettől lesz minden annyival értékesebb."

Kivételesen a legkedvesebb idézetemmel kezdem, ráadásul az egyik kedvenc szereplőm mondja a könyvben, és talán itt jön a tanulság is, még ha közhely is: használj ki minden lehetőséget az életben, ne várj a tökéletes pillanatra, amikor majd boldog lehetsz, legyél a jelenben az. 

A másik kettő, amit még kiemelnék, egyrészt megint az, hogy ne szabad félni attól, hogy nem vagyuk olyanok, mint a többiek, talán nem leszünk annyira népszerűek, de attól sosem szabad feladni a hitet saját magunkban. Másrészt pedig a dolgok az életben igenis okkal történnek, talán időbe telik, míg megértjük az összképet, de végül mindig minden a helyére kerül.

Kinek ajánlom:

Nem mondom, hogy csak fantasy-rajongóknak, hiszen én magam sem vagyok az, mégis nagyon szerettem. Úgyhogy igazából jó szívvel ajánlom mindenkinek, akit nem riaszt vissza a 900+ oldal, sem a sok trágár kifejezés, cserébe szereti a krimit, a kalandot és a lassan kibontakozó romantikát. És ha egy icipicit érdekel valakit a mitológia is, akkor szerintem nem fog csalódni a könyvben.  

Milyen zenét hallgattam olvasás (és írás) közben:

Taylor Swift - Love Story

Budapest Bár - Holnap, Ki Tudja, Holnap Látsz-e Még

Kiss - Forever

Ellie Goulding - In My City

Ed Sheeran - Photograph

Queen - Who Wants To Live Forever

Celine Dion - Loved Me Back to Life

Bon Jovi - Real Love

Köszönöm, ha erre jártál, olvastál, és ezúttal is örülök a visszajelzésed bármely formájának.

Legyen csodás napotok, estétek!

Kriszti

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések